A csávázás olyan kémiai, fizikai vagy biológiai kezelést jelent, melynek segítségével elpusztíthatók a magokra tapadt kórokozók. Vegyszermentes kertészkedés esetén általában csávázatlan magokat keresünk, de fontos tudni, hogy léteznek nem szintetikusan előállított kémiai szereket használó csávázási eljárások is, amelyeket az ökológiai szemléletű kiskertben is lehet alkalmazni – akár otthon, saját kezűleg is. Ezekre mutatunk néhány példát az alábbiakban:

- A fokhagyma leve 1-2 ml/l hígításban segít megelőzni a baktériumos és gombás megbetegedéseket.

- Ha nátrium-hidroxid (NaOH, szintén engedélyezett ökológiai gazdálkodásban is) 1%-os oldatában 10 percig áztatjuk a paradicsom- és paprikamagokat, azzal megelőzhetjük a maggal terjedő vírusos betegségeket.

- Melegvizes csávázás alkalmazásával az ernyősöket (pl. sárgarépa, petrezselyem és zeller), illetve káposztaféléket támadó egyes kórokozókat pusztíthatjuk el.

Utóbbi esetben nagyon fontos, hogy a javasolt hőmérsékletet a kezelés teljes időtartama alatt egyenletesen és pontosan biztosítsuk. Egy 50 °C-os, 30 percig tartó kezelés szinte minden kórokozó ellen jó eredményt mutat, anélkül, hogy a csírázóképesség csökkenne. Nagyon fontos, hogy a hőmérsékletet semmiképp ne emeljük 53 °C fölé, mert azzal elpusztítanánk a vetőmagot!

Ez a kezelés csak friss és jól fejlett vetőmagok esetében ajánlott, az öregebb magok a kezelés hatására tönkremehetnek. Először érdemes kisebb mennyiségű magok elvégezni a kezelést, majd ellenőrizni a csíraképességüket.

Forrás: Andrea Heistineg, Hock Zsófia: Magtermesztők kézikönyve, 58-59. oldal