Természetalapú megoldások a biológiai sokféleség és az éghajlati válság kezeléséhez szükséges társadalmi változások érdekében.

Napjainkban egyszerre többféle válsággal nézünk szembe. Emiatt mindannyian érezzük az olyan megoldások égető szükségét, amelyek nyugodtabbá teszik mindennapjainkat, hozzájárulnak ahhoz, hogy jobb életet élhessünk, életminőségünk javuljon. Ráadásul mindezt úgy, hogy a válságot okozó magatartásformáink átalakuljanak, mindennapi rutinjaink ne járjanak az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség csökkenését fokozó tevékenységekké.

A válságok megoldásában az egyik fontos lehetőség ember és természet kapcsolatának újragondolása. Ebbe a körbe tartoznak azok a gyakorlati javaslatok, melyeket összefoglaló néven úgynevezett természetalapú megoldásoknak (angolul: Nature-Based Solutions, röviden: NBS) neveznek. A természetalapú megoldások olyan eszközök, amelyek révén a természettel együtt dolgozva oldjuk meg problémáinkat úgy, hogy ezekből a természet és az ember egyaránt nyerjen. Ilyen természetalapú megoldásnak számítanak a városokban például a zöldtetők, a közösségi kertek, az esőkertek, a beporzók élőhelyeit és táplálkozását segítő közpark-gondozás stb. A vidéki és mezőgazdálkodási területek esetében ilyenre mutatnak példát a vadvirágos szegélyek, az árvíz-védelemben és a víztisztításban szerepet játszó vizes élőhelyek. A természetalapú megoldások sikeres bevezetéséhez azonban nem elegendőek a mérnöki-technikai megközelítések, a társadalmi kérdésekre ugyanolyan figyelmet kell fordítani. A természetalapú megoldások akkor lesznek fenntarthatóak, ha a helyi közösségek és állampolgárok igényeire és részvételére épülnek, valamint az emberen kívül más fajok és az élő rendszereik egészségére ugyanolyan figyelmet fordítanak.

A COEVOLVERS projekt tizenegy partnerszervezete hét különböző közösséggel kezdte meg az együttműködést különféle természetalapú megoldások kialakításán vagy továbbfejlesztésén. A projekt konzorcium tagjai a helyi partnereikkel együtt úgynevezett valóságlaboratóriumokat (Living Lab, LL) hoznak létre a természetalapú megoldások új típusú gyakorlatainak és modelljeinek kikísérletezésére. A cél olyan természetalapú megoldások közös megalkotása, amelyek segítik a helyi közösségek fenntartható és rugalmas alkalmazkodását a társadalmi és környezeti változásokhoz.

Változatos társadalmi problémákra keressük a természetalapú megoldásokat valóságlaborjainkban: például az elmagányosodásra Skóciában, az erdőtüzek megelőzésére Katalóniában, a mentális egészség helyreállítására Magyarországon vagy a vízhiányra Csehország és Szlovákia határán. Különböző digitális eszközök, kreatív módszerek és művészeti megközelítések újító felhasználásával a szakemberek a helyi közösségekkel együtt vizsgálják és elemzik a problémákat, s közös alkotó folyamatban dolgozzák ki a természetalapú megoldásokat. Céljuk, hogy egy ökológiailag fenntarthatóbb, társadalmilag pedig befogadóbb és igazságosabb működés gyakorlatát és eszközeit tervezzék meg, próbálják ki, s mutassák meg az érdeklődők szélesebb közösségének.

Ennek érdekében minden egyes valóságlabor a témájában érintettek széles körének bevonását tervezi, különös tekintettel az ember mellett a növények és állatok szempontjainak a megjelenítésére. Az elkövetkező években a különböző valóságlaborok a tapasztalatmegosztás és az egymástól tanulás érdekében közös tevékenységeket is szerveznek.

A Magház az ESSRG-vel együtt a Boldog Gellért Szakkórház pomázi pszichiátriai rehabilitációs intézet zöldterületének megújításával, gyógyító kertet hoz létre. A program során szakemberek és a területen élő – ott dolgozó, hosszabb vagy rövidebb ideig ott tartózkodó – emberek, állatok, növények, akár mikroorganizmusok közösen alakítják ki a természetalapú megoldást jelentő új „terápiás eszközt”, a gyógyító kertet. Az egészségügyi intézetben újnak számító ökoterápiás fókusz támogatása az egyik első lépés a helyi érdeklődés növelésére és a külső támogatás felmérésére. Az egyedi természeti adottságok miatt ígéretes helyszín a kórház területe és az azt körülvevő természetes élőhelyek, ahol ember és természet egymásra találása sikerrel segíthető mindkettő egészsége érdekében.

A rehabilitációs tevékenységet folytató egészségügyi intézmény a program eredményeként létrehozni tervezett kert elemekkel (pl. veteményeskert, fűszerkert, demencia kert) konkrét „terápiás eszközökkel” gyarapodik. Mindezek puszta léte, illetve ezek fenntartása a mindennapi terápiába beépíthető. Az intézet szakellátást nyújtó személyzetének terápiás szemléletében is remélhetően nagyobb figyelmet kapnak a természetalapú megoldások. A rehabilitáció e módszerébe bevont mentális zavarral élők a természet iránti érdeklődésüket, az azzal való együttélés új szemléletét az intézetből való távozásuk után is mindannyiunk hasznára és örömére vihetik tovább.

A Coevolutionary approach to unlock the transformative potential of nature-based solutions for more inclusive and resilient communities (Koevolúciós megközelítés a természetalapú megoldásokban rejlő átalakító potenciál felszabadítására a befogadóbb és rugalmasabb közösségek érdekében) az Európai Unió Horizon Europe tudományos programjának finanszírozásában futó négyéves (2022–2026, 101084220 szerződési számú) kutatási projekt.

This project has received funding from the European Union’s Horizon Europe research and innovation programme under grant agreement No101084220.